Az SZKKA-nál továbbra is fókuszban az atlétika

A most induló szezonnal már harmadik éve fut egyesületünk atlétika-programja. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy milyen fontosnak tartjuk, hogy lerakjuk a gyerekek számára is a kézilabdához szükséges atlétikai alapokat, ezért nagyon örülünk, hogy klubunk immáron három atlétikai edzővel tud együtt dolgozni.

Az új szezont megelőző atlétikai megbeszélésen így eldőlt, hogy a felnőtt csapattal és a Jövő Tehetsége program résztvevőivel foglalkozó Lengyák György mesteredző mellett az utánpótlásunkban Móricz Bálint és Papp Bence foglalkozik a gyerekkel és tart atlétikai alapképzést már egészen nyolc éves kortól kezdve.

Több játékos atlétikai gyakorlatot és kevesebb labdás feladatot szeretnénk csinálni az edzéseken a kisebb gyerekekkel és az atlétikai alapmozgások elsajátítása után már sokkal jobban és egyszerűbben lehet a labdás elemeket bevonni az edzésekbe.

A klubunkkal együtt dolgozó atlétika mesteredző, Lengyák György honlapunknak elmagyarázta, miért fontos már gyerekkortól az atlétikai képzés a kézilabdában is.

- A futás, ugrás, dobás az ember alap mozgása. Ez sajnos egyre jobban változik. Ma már az alapmozgások közé be kell venni a hüvelykujjal való gyors mozgást is. Évtizedekkel ezelőtt a gyerekekre jellemző volt, hogy szünetben, szabadidőben fogócskáztak, aszfaltra rajzolt kockákban ugróiskoláztak, vagy két egymással szemben álló leány bokájára kifeszített gumi fölött szökdeltek. Nem volt ritka, ha 2,5-3 m hosszú kötélhez hozzájutottak, hogy kötélugrással „szórakoztak” az unatkozás helyett. Ez a mozgással eltöltött gyermekkor egyrészt a szülők túlzott féltése, másrészt az „okostelefon” állandó használata miatt megváltozott, ugyanakkor nagyon hiányzik, ezért szükséges pótolni.

- Tízéves kor alatt nem szabadna beszélni kézilabda edzésről, csak testnevelési és sportjátékokból összeállított sportfoglalkozásról, aminek célja a mozgáskoordináció fejlesztése a rendszeres mozgáshoz való szoktatás. Még a serdülő korúaknál is nagyon fontos a kézilabda edzés játékos jellege, megtűzdelve színes sorversenyekkel, amivel a küzdőszellemet lehet nagyon jól fejleszteni. A későbbiekben ifjúsági kortól felfelé már szükséges heti rendszerességgel a kimondottan atlétikus képzés. Amennyiben megmérnénk, hogy például a kézilabdában egy mezőnyjátékos a mérkőzés alatt hányszor végez gyors futó mozgást, akkor egyértelmű, az atlétikai képzés fontossága. Minél tökéletesebbnek kell lenni a játékos vágtafutó technikájának ahhoz, hogy egy-egy indításnál minél rövidebb idő alatt az ellenfél hatosához tudjon érni. A vágtafutó technikánál nagyon lényeges a kar-láb szinkronmozgása, ami nagyon sok nem csak fiatalnál is javításra szorul. Erős és úgynevezett gyors bokára van szükség, de ez már nem csak a vágtafutáshoz, hanem az elugráshoz, a felugráshoz is. Ezt szökdelésekkel, lépcsőzéssekkel lehet elérni. Sajnos nagyon sok térdműtétre kerül sor az évek alatt, ezért a térdízületre ható izmok erősítése kiemelten szerepeljen az edzéseken, ami szintén feladata, legyen az atletikus képzést tartó edzőnek.

- A súlyzós erőfejlesztés nem pótolja az atlétikus mozgások technikai képzését! A különböző labdás sportágak erőnléti edzői tanfolyamai, a megfelelő atletikus képzésre nem készíti fel a végzősöket, ezért az egyesületek egyre több atlétikai szakembert alkalmaznak – fogalmazott Lengyák György mesteredző.